Skip to content
Friday, July 17, 2026 Nepali Online Media

यस्तो देखियो काठमाडौँको गार्इजात्रा, १५ तस्बिरहरु हेर्नुहोस !

By kit 6 मिनेट पढाइ

पढ्न करिब 2 मिनेट लाग्छ
प्रकाशित:

<p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/a851a022836577aae1244f91372e1f9f1471591318.jpg" style="width: 800px; float: none;"><span style="line-height: 1.42857;"><b><br></b></span></p><p><span style="line-height: 1.42857;"><b>भदौ ३, काठमाडौँ ।</b> भाद्र कृष्ण प्रतिपदादेखि अष्टमीसम्म आठ दिन मनाइने परम्परागत सांस्कृतिक उत्सव ‘गाईजात्रा’ आज विभिन्न कार्यक्रमको आयोजना गरी मनाइँदैछ ।&nbsp;</span><br></p><p>आजका दिन एक वर्षभित्र दिवङ्गत भएका आफन्तको सम्झनामा गाई वा मानिसलाई गाईका रूपमा सिङ्गारी आ–आफ्ना इलाकामा परिक्रमा गराउने र उनीहरूलाई श्रद्धालुद्वारा दूध, फलफूल, रोटी, चिउरा, दहीका साथै अन्न र द्रव्य दान गरिन्छ ।</p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/c9a23c7332ae261a663a4dead464d4041471591363.jpg" style="width: 800px; float: none;"><br></p><p><span style="line-height: 1.42857;">यसरी नगरपरिक्रमा गर्नाले वर्षभरि मृत्यु भएका व्यक्ति गाईको पुच्छर समाई वैतरणी पार हुन्छन् भन्ने धार्मिक विश्वास छ । राजा प्रताप मल्लले पुत्रशोकले बिह्वल भएकी आफ्नी रानीलाई दुनियाँले पनि यस्तै शोक बेहोर्नुपर्छ भन्ने देखाउन “जनतालाई आ–आफ्नो मरेका व्यक्तिका नाममा गाईजात्रा निकाली सहर परिक्रमा गराउनू” भनी आज्ञा दिएकामा यतिले पनि रानीको मन शान्त हुन नसकेकाले विभिन्न प्रकारका प्रहसन तथा व्यङ्ग्यात्मक कार्यक्रम पनि गराउने आदेश दिएअनुरूप सो प्रचलन चलेको हो भन्ने जन श्रुति पाइन्छ ।&nbsp;</span></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/b0bb80fb3363fa5b4f481d4c083b8a4c1471591397.jpg" style="width: 800px; float: none;"><span style="line-height: 1.42857;"><br></span></p><p>यसै बेलादेखि प्रचलनमा आएको गाईजात्रा हनुमानढोकास्थित राजप्रासाद भएर जानुपर्ने प्रथा आज पनि जारी छ । देशका विभिन्न सहरमा गाईजात्रा मनाइने भए पनि उपत्यकामा यसको विशेष रौनकता हुन्छ ।&nbsp;</p><p>भाद्र कृष्ण अष्टमीका दिनसम्म मनाइने यस पर्वका क्रममा प्रहसन, सामाजिक विकृतिप्रति व्यङ्ग्यात्मक प्रदर्शन, नाचगान तथा मृत व्यक्तिको सम्झनामा रामायणको करुण रसका गीतहरू पनि गाइन्छन् । &nbsp;तस्वीर: प्रदीपराज वन्त/रत्न श्रेष्ठ, रासस</p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/74dd8165c6dec83b68b1115c5561cc951471591600.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/6edf0d6efb75df56534e50829070d0cc1471591628.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/75323ec2a42a36ab7c3721fa7466b13b1471591668.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/a8642513509971fa824490062a3b0c321471591710.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/d73ce1f4f3a3261e2993a82054a671a91471591734.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/395b4ba9d428d6af1babbb4ab4d7a4ba1471591775.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/0be33ba773b3f77fca0d4cd5dad261901471591806.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/7ed2064f2aad864e0213ec7913ca51ec1471591840.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/b3bbce3cfa4808bfeb0a04f92689043a1471591904.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/f7788808d39d608451bfc1fcb659ce5a1471591936.jpg" style="width: 800px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/b6aa266347ae4082287f1482894937271471591955.jpg" style="width: 533px;"></p><p><br></p><p><img src="http://sajhasabal.com/uploads/posts/1dea7bec925584956eb2b42a9769ee561471591983.jpg" style="width: 533px;"><br></p><p><br></p><p><br></p><p><br></p>